Látnivalók - Egyek Nagyközség

Keresés
Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Látnivalók

Földrajz és természeti adottságok


Egyek közigazgatási határa a Közép-Tiszavidék mindhárom szubrégiójának területéből magáénak mondhat egy kis részt. Délnyugati része a Nagykunsághoz tartozó Tiszafüred Kunhegyes síkhoz sorolható, kisebbik nyugati része a belterülettel együtt a Tisza völgye területére esik, keleten és délen pedig a Hortobágy található. Domborzatát tekintve a terület alacsony ártéri síkság, melynek egyhangú felszínéből csak a községtől keletre található, löszös homokkal fedett hosszanti buckák és kunhalmok emelkednek ki. Felszínén különböző pleisztocén és holocén üledékekkel találkozhatunk, melyek közül a felső-pleisztocén futóhomok a legidősebb. Ez a település környékének egyetlen említésre méltó hasznosítható nyersanyaga. A terület nagy részét pleisztocén iszapos lösz fedi, mely a korábban erre tartó, az Északi-középhegység felől délre futó Ős - Sajó - Hernád által épített hordalékkúpra települt. A homokos üledékek képződési ideje kb. 27000 - 20000 évvel ezelőttre tehető, az Ős - Sajó - Hernád hordalékkúpjából kifújt homokból keletkeztek. Korábban nagyobb területet is borítottak, de a kb. 20000 éve megjelenő Tisza formák nagy részét elpusztította. A Tisza felé eső részen fiatal, újholocén öntésképződmények (iszap és agyag) uralkodnak. A terület domborzatának jellegzetes színfoltja a rengeteg kunhalom (pl. Cseppentő-, Tökös-, Kis-szék-, Nagy-szék-, Görbeszék-, Gyenge-, Földvár-, Kétöklű halom), melyek egykori temetkezési helyek, vagy őrdombok maradványai. Talajai földtani képződményeihez hasonló változatosságot mutatnak. A Tisza közelében fiatal, nyers öntéstalajok, réti öntéstalajok, réti talajok és szolonyeces réti talajok találhatók, keletebbre nagy területet borítanak a szikes talajokhoz tartozó-, gyenge termőképességű sztyeppesedő réti szolonyecek, foltokban előfordulnak a szántóföldi művelésre alkalmatlan réti szolonyecek is. Legkedvezőbb tulajdonságúak, de kis területet borítanak a délkeleten előforduló, alföldi mészlepedékes csernozjomok. Északon a Tisza a község közigazgatási határán folyik, keleten a Nyugati-főcsatorna, középen az Árkus-ér szeli át a területet. Mesterséges halastavak a területen a Vidi-laposi-tó és a Derzsi - tavak. A talajvíz mélysége a külterületen 0 - 4 m közötti, míg a belterületen 1 - 6 m. Területén egy 76 °C hévizes kút található. A terület növényföldrajzilag az Alföld flóravidékének Tiszántúli flórajárásához tartozik. Potenciális növénytársulásai sokfélék voltak. A Tisza alacsony ártereit bokorfüzesek és puhafaligetek, a magas ártereket tölgy-kőris-szil ligetek borították.

A homokterületeken homoki tölgyesek komplexe, a szikes területeken sziki tölgyesek, sziki erőspuszta-rétek és sziki gyepek voltak jellemzők.  Egyek közigazgatási területén belül ma három országos jelentőségű természetvédelmű terület is található: a Pusztakócsi mocsarak Természetvédelmi Terület (TVT) északi része (Csattag), az Ohat-erdő TVT nagyobbik, és a Tiszadorogmai Göbe-erdő TVT kisebbik része.

A pusztakócsi mocsarak annak az egykor egységes mocsárvilágnak a része, amelyet a Tisza áradásai után a mélyedésekben visszamaradt víz éltetett. A Tisza szabályozásával a mocsarak fenntartó áradások megszűntek, a terület kiszáradásnak indul, a mocsarak feldarabolódtak. A megmaradt ágak 1973 óta állnak védelem alatt. A mocsári növénytársulások mellett nedves rétek, szikes legelők, löszgyepek és tölgyes facsoportok is találhatók itt. Kedvező fészkelési lehetőséget nyújtva több ritka madárfajnak. A fészkelő madárfajok között megtalálható a bölömbika, nagy kócsag, vörös gém, fehér gólya, kanalas gém, cigányréce, a barna és a hamvas rétihéja, a kékvércse, kis vízicsibe, szerecsensirály, küszvágó csér, fülemüle, estike. Ősszel előfordul batla is, télen réti-sasok telelnek át.

Kanalasgém
Barna rétihéja
Kékvércse

Az átvágott Tisza-kanyar helyén keletkezett a Göbe-morotva, mely természetes állapotban megőrződött hullámtéri erdői miatt 1982 óta védett. Növénytársulásai nagyon változatosak. A morotva vizének felszínén található úszó hínártól, a part alacsonyabb részein előforduló bokorfüzeseken át, a magasabban fekvő fűz-nyár ligeterdőkig megtalálhatóak az ártéri növénytársulások, ezek mellett a változatos vízellátottság következtében mocsári, réti, lösz-háti és homoki társulások is vannak.
Védett növény a debreceni torma, a tiszaparti margitvirág, a csomorika és a nyári tőzike. Több védett madárfaj is fészkel itt, pl. a szalakóta, a kis kócsag és a bakcsó. Téli kóborlásuk során elvetődik ide a rétisas, a darázsölyv, a békászó sas, a hamvas és a kékes rétihéja is.

Szalakóta
Kis kócsag

Az Ohati-erdő kisebb része 1950 óta, teljes egészében 1973 óta áll védelem alatt. Dr. Homoki-Nagy István filmje óta mint a "kékvércsék erdeje" ismert. A sziki tölgyesek egyik utolsó képviselője, mélyebb részein tölgy-kőris-szil liget maradványaival. Az erdő mellett nádas, mocsaras foltok, sziki magaskórós tisztások is megtalálhatók. Állatvilága is gazdag, számos ragadozó madár megtalálható: kékvércse, darázsölyv, barna kánya. Téli vendégként itt is előfordul a rétisas. Védett madara még a szalakóta és a szürke küllő is. Az emlősök közül gyakori a nyest és a borz. Kisemlősei között található a törpeegér és a mogyorós pele. Védett lepkefajai a sziki ürömbagoly és a nagy sziki bagolylepke. A terület fokozott védelem alatt áll, csak engedéllyel látogatható.


MŰEMLÉK, IDEGENFORGALOM, NEVEZETESSÉGEK


Egyek főterén áll a község egyetlen műemléke, a késő barokk - empír stílusban épült római katolikus templom, Szent Péter és Pál kőszobraival. Az 1818-ban Szent József tiszteletére szentelt templomot Benke László négy nagyméretű freskója díszíti: három a mennyezeten, egy az apszison. A diadalív előtt látható Szent Imre reliefje, amelyet 1931-ben, a Szent Imre emlékév tiszteletére helyeztek el. A hatalmas méretű főoltárkép a Szent családot ábrázolja. (Kováts Ferenc alkotása). A templom előtti zöld környezetben található, az I. világháborús emlékmű, amelyen Krisztus tart karjaiban egy elesett katonát (Horváth Béla alkotása), valamint attól nem messze, a Tiszán való átkelést segítendő Nepumoki Szent János szobra. Nevezetes látni való még, a Bartók Béla úton található un. kálváriás temető, mely kettős kunhalmon helyezkedik el, Hajdú-Bihar megye egyetlen tisztán katolikus temetője. Igazi látványosságnak számít az 1925-ben emelt újtelepi általános iskola székely stílusú épülete, amelynek homlokzatán a vérszerződés harmonikusan felépített jelenetét láthatjuk, tengelyében Árpáddal és a magyar címerrel. A település igazi idegenforgalmi értékét a Hortobágyi Nemzeti Park, annak különleges flórája és faunája, valamint a Tisza közelsége adja. Egyek a Tisza tó és a Hortobágy összekötő láncszeme.


NEVEZETESSÉGEK

Római katolikus templom
(Fő tér - műemlék)

Kálváriás temető

I. Világháborús emlékmű
Krisztus karjaiban elesett katona

(Fő tér)

Kápolna a temetőben

Nepomuki Szent János szobor
(Fő tér)

Hortobágyi Nemzeti Park
Nyugati fogadóház
(Patkós Galéria)

Tájház

Patkós Csárda

Újtelepi Általános Iskola

Meggyes Csárda
(Csárdamúzeum)

Vértelkek

Tisza folyó

 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz