A Hivatal hírei - 5. oldal - Egyek Nagyközség

Keresés
Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

A Hivatal hírei - 5. oldal

Hivatal



A Hivatal hírei






Hirdetmény


Egyek Nagyközség Önkormányzata járóbeteg- szakellátás  biztosítása érdekében fül-orr-gégész szakorvos jelentkezését várja!

Az OEP által finanszírozott rendelés heti időtartama: 3 óra, ezen túl a magánrendelés lehetősége biztosított.

A rendelés helye: Egészségház, Egyek, Hunyadi u. 48/B

Bővebb információ kérhető az alábbi elérhetőségeken:

Csepreginé Kocsis Nóra jegyző Tel: 06-20-398-7067
e-mail: egyek.jegyzo@bicomix.hu

Bóta Barbara aljegyző Tel.: 06-20-851-4955
e-mail: egyek.onkiroda@bicomix.hu

Dr. Miluczky Attila sk Egyek Nagyközség Polgármestere


Hirdetmény


Egyek Nagyközség Önkormányzata háziorvosi alapellátás  biztosítása érdekében megüresedett praxis betöltésére háziorvos jelentkezését várja!

A rendelés helye: Egészségház, Egyek, Hunyadi u. 48/B

Bővebb információ kérhető az alábbi elérhetőségeken:

Csepreginé Kocsis Nóra jegyző Tel: 06-20-398-7067
e-mail: egyek.jegyzo@bicomix.hu

Bóta Barbara aljegyző Tel.: 06-20-851-4955
e-mail: egyek.onkiroda@bicomix.hu


Dr. Miluczky Attila sk Egyek Nagyközség Polgármestere










Lakossági tájékoztató az ivóvíz arzén szennyezettségéről


Az ÁNTSZ által elkészített lakossági tájékoztatót, az ivóvíz arzén szennyezettségéről, az alábbiakban olvashatják.

Mi az arzén?

Az arzén a fél-fémek közé tartozó, acélszürke, fémes fényű kristályos, íztelen és szagtalan, mérgező anyag, amely elsősorban a földkéreg kőzeteiben és a talajban fordul elő.

Hogyan kerülhet az arzén az ivóvízbe?

Az arzén az esetek túlnyomó többségében geológiai eredetű; a talaj mélyebb víztartó rétegeiben fordul elő és onnan kerül az ivóvízbe. Magyarországon (Kárpát-medencében) van a világ harmadik legnagyobb kiterjedésű természetes jellegű arzén előfordulása. Természetes emberi tevékenység következtében is szennyeződhet a környezet arzénnel (bányászat; meddőhányók; fémolvasztás; szén; olaj; hulladékok égetése, arzén tartalmú peszticidek).

Miért nem olyan rétegből nyerik a vizet, amelyik nem tartalmaz annyi arzént?

A felszínhez közeli víztartó rétegek arzén tartalma valóban kisebb, de ezek sem mennyiségi, sem egyéb minőségi tekintetben nem biztonságosak. Sokkal inkább ki vannak téve az emberi tevékenységből származó szennyeződéseknek (műtrágyák, növényvédő szerek), mint a szóban forgó mélyebb, védett rétegek. Eredetileg éppen ezért került sor a védett rétegek ivóvíz ellátásra történő bevonásra.

Van-e határérték az ivóvíz arzén tartalmára?

2012. december 25-ig Magyarországon átmeneti határérték van érvényben (ez 2009 decemberéig 50, jelenleg 20
µg/L), amit az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződésben rögzítettek annak biztosítására, hogy Magyarországon megfelelő idő álljon rendelkezésre az ivóvíz arzén szennyezettségének kiküszöbölésére. Ezt követően az Európai Unióban érvényes 10 µg/L határérték lép életbe. 10 µg/L arzén az ivóvízben összehasonlításképpen annyi, mintha egy sportuszoda medence vizébe néhány csepp tömény arzén oldatot öntenénk.


Melyek az arzén egészségi hatásai?

Az ivóvízben előforduló koncentrációk hosszan, évtizedeken át tartó bevitele esetén csak sok év után okoz észrevehető tüneteket. Ezek elsősorban bőrtünetek, fokozott elszarusodás, a bőr pigmentációjának növekedése vagy éppen csökkenése. Nehézséget jelent, hogy előfordulásuk nemcsak arzénhez köthető, és a növekvő életkorral egyébként is előfordulhatnak hasonló tünetek. Emellett nagyobb koncentrációban rákkeltő hatása lehet, elsősorban a bőr-, tüdő- és húgyúti daganat kockázatát növeli meg.

Veszélyeztetettebbek-e a gyerekek a környezetben előforduló arzén szennyezés hatásai szempontjából?

A gyermekek szervezete több tekintetben érzékenyebbnek bizonyult az arzén bevitelre a felnőttekénél. A fejlődő agy különösen érzékeny az arzén hatása iránt. Viszonylag kisszámú ilyen irányú vizsgálat közül az iskolás gyermekekben talált alacsonyabb IQ érdemel külön említést. Frissen végzett felmérés bizonyítja, hogy a magzati élet során vagy a korai gyermekkorban elszenvedett arzén expozíció nagymértékben növeli a serdülő- és fiatal felnőttkorban előforduló daganatos és nem daganatos tüdőbetegségek kockázatát.

Honnan tudhatom meg, hogy mennyi arzén van az ivóvizemben?

Az ivóvíz arzén tartalmát a szolgáltató a vonatkozó jogszabály szerinti gyakorisággal köteles meghatározni, és kérésre a fogyasztóval közölni. Az ivóvíz minőségének felügyeletére kijelölt hatóság a megyei/fővárosi kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve és kistérségi intézetei. Az ivóvíz arzéntartalmával kapcsolatos legfrissebb értékeléseket és összefoglaló adatokat az ÁNTSZ Országos Környezetegészségügyi Intézete és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal honlapján rendszeresen közzé teszi.

Hogyan állapítható meg, hogy a szervezetemben mennyi arzén van jelen?

Az arzén a vizeletből kimutatható ugyan, de abban nem különíthető el az élelmiszerrel felvett, egészséghatás szempontjából jelentéktelen szerves arzén és az ivóvízzel a szervezetbe jutott, a lehetséges egészségkárosodás szempontjából jelentős szervetlen arzén.

Ha a jelenlegi határérték betartása fontos a lakosság egészsége szempontjából, akkor miért vártak ennyit a bevezetésével?

Régóta ismert, hogy az arzénnek mérgező és egészségkárosító hatása van. Az arzénre vonatkozó szakmai-tudományos ismeretek bővültek, új bizonyítékok váltak elérhetővé, így az ivóvízben az arzén koncentráció megengedhetőségének mértéke (a határérték) változott. A korábban elfogadhatónak tartott 50
µg/L határérték helyett jelenleg a 10 µg/L koncentrációt tartják biztonságosabbnak, bár a 20 µg/L koncentráció többletkockázata csekély.


FELHÍVÁS!

Ezúton értesítjük a 45-65 év közötti
egyeki hölgyeket, hogy számukra
a 2012. november 13-15. közötti időszakban, Debrecenben
emlőszűrő vizsgálat szerveződik.

A vizsgálat INGYENES, minden érintett hölgy névre szóló meghívót kap a szűrés helyének és pontos idejének megjelölésével.
Kérjük éljen a felkínált lehetőséggel és menjen el a szűrővizsgálatra!

Amennyiben kérdése van, érdeklődjön háziorvosánál, vagy az 52/536-865-ös telefonszámon
a Kenézy Emlőcentrumnál (Debrecen, Jerikó u. 17-19.).

Ne feledje, a szűrővizsgálat életet menthet!



Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv
Balmazújvárosi, Derecske-Létavértesi, Hajdúhadházi Kistérségi Népegészségügyi Intézete





 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz